Kateikyoushi Hitman Reborn Szerepjáték
Elköltöztünk: http://khr-szj.hungarianforum.com/


KHR szerepjáték az Anime és a Manga alapján! Légy te is a maffia tagja és védd meg a családod!
 
HomePortal*Gy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés

Share | 
 

 Az a fránya melltartó!

Go down 
SzerzőÜzenet
Xanxus
Mesélő
Mesélő
avatar

Hozzászólások száma : 63
Join date : 2011. Nov. 01.
Age : 41
Tartózkodási hely : Kasu

TémanyitásTárgy: Az a fránya melltartó!   Csüt. Nov. 03, 2011 11:08 pm

Egy nagyon kedves hölgy került A Vongolákhoz, és Sawada döntött felkér egy tehetséges fiút Dino családjából, hogy vigyázzon rá. Az ok, az éves leltár miatt mindenki nagyon elfoglalt, a maradék emberek pedig egy küldetésben vannak, így rájuk sem támaszkodhat most, így azzal az indokkal kérte fel őt, hogy megszorítkoztak emberekből. De még ez sem a teljes igazság.
Van a lány múltjában valami titokzatos.
Kedves Hado: A légkör nagyon feszült, amikor beszél veled, személyesen, akkor is idegesen teszi, néha összekeveri a szavakat, látszik, hogy gondban vagy, ezért készségesen segítesz, a legnagyobb diszkrécióban.

- Köszönöm, hogy ráértél erre a kis feladatra! - mondom feszülten, megpróbálok mosolyogni, mert nem akarom belekeverni a problémába. - A család vendégjét kell elkísérned, egy kis sétára, figyelni rá, nehogy bajba keveredjen. Kicsit zajos volt az élete. A levélben, amit kaptál, minden egyéb utasítás megadtam. Még egyszer, nagyon hálás vagyok, hogy vállaltad ezt... - Úristen, remélem Byakuran nem fog felbukkanni, bajba fogom keverni. Annyira nem akarom, hogy ez legyen.

Synust téged egy gyorsétterembe küldelek, ott lesz a találkozó helyed, azzal aki kísérgetni fog, kérlek, rendelj egy kólát és egy hamburgert, amit később az egyik melletted állóra öntesz. Zavartan elnézést, kérsz, bemutatkoztok egymásnak, a srácról kiderül, hogy ő Hado, és azért jött, hogy elkísérjen.
Kedvelitek egymást, zavartalanul beszélgettek, ebéd közben, mintha már ezer éve ismernétek egymást.
A feladat: Barátkozzatok össze! Kiderül, hogy Synust bevásárló körútra küldtem, és nektek kell mindenben segítenetek neki. Posztotok két kör legyen, az utolsó állomásotokig, a fehérnemű szaküzletig tartson!


A hozzászólást Xanxus összesen 3 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szer. Nov. 16, 2011 9:03 am-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Hado
Felhő
Felhő
avatar

Hozzászólások száma : 42
Join date : 2011. Nov. 02.
Age : 22

Karakter információk
Család:: Chiavarone
FV: 100.000
Pénz:: 139.200 yen

TémanyitásTárgy: Re: Az a fránya melltartó!   Pént. Nov. 04, 2011 2:00 am

Épp a Lee Mao-s ügyből szerzett sérüléseimből épülgettem fel, amikor beállított hozzám Dino. A házam még mindig elég romos állapotban volt. A boxzsákból kiömlött homok még mindig a földön volt, azóta sem takarítottam el. Na persze amikor hazaértem pont nem ezzel törődtem. Először is leápoltam magam, kiszedtem a bennem maradt üvegszilánkokat, fertőtlenítettem a sebeimet, és bekötöttem őket. Utána elmentem, és összeszedtem az elhagyott kamámat.
De mindegy, térjünk vissza oda, hogy Dino beállít. Elnézést kért, amiért tudtán kívül rám szabadította a Vongolát, és ezáltal a Variát, és megjegyezte, hogy megmentettem a családot. „Az biztos, hogy elgondolkodok a történteken ha új felhő örző kéne.” -mondta. Ennek nagyon örültem. Majd ezek után átnyújtott egy borítékot:
-Tudom, hogy csak most épülsz fel... de... lenne egy feladat számodra. De nem fog tetszeni.
-A te embereiddel kell dolgoznom?
-Nem.
-Akkor nem lehet vészes.
-Hát ami azt illeti... lesz egy társad... pontosan én sem tudom -valamiért zavarban volt. Kezdtem megijedni.- Szóval a Decimo megkért, hogy küldjek neki egy embert aki segít egy másik emberének valami küldetésben, és te vagy az gyetlen elérhető emberem. A részleteket tőle kapod meg. -bökte ki egy szuszra. Nekem teljesen leesett az állam, és az idegeim a csillagos eget verdesték. Mindebből persze semmit sem mutattam, csak mosolyogtam.
-Igen? Szóval a Decimo egy emberével ekll dolgoznom? Múltkor még majdnem kinyiratott. Nem akarja eldönteni mit akar?
-Hát... feltételezem bocsánatot is akar kérni...
-Najó, ha ez a kívánságod... de ha még egyszer rám küldi a Variát akkor nagyon pórul jár. Ja és szólj neki, hogy jön egy inggel.

Két óra múlva ott álltam félmeztelenül, sporttáskával a kezemben a Vongola bázis előtt. A bázis egy hatalmas irodaház volt, Tokyo egyik legnépesebb helyén. Semmi kedvem nem volt az egészhez, de próbáltam jó képet vágni hozzá. Egy hajlongó inas nyitott ajtót, és ezüsttálcán egy friss, olasz selyeminget adott át. Leesettt az állam, nem gondoltam hogy komolyan kapok. Felvettem, jól esett a bőrömnek a selyem érintése. Na persze be már nem gomboltam.
Immáron félig-meddig felöltözve Sawada szobájába mentem. Sawada az íróasztala mögött várt rám, láthatólag zavarban volt.
-Kérlek foglalj helyet. Először is... először is azt hiszem, hogy... szóval bocsánat a variás incidensért.
-Jajj Tsu-kun, ne kérj elnézést, ez semmiség volt... -mondtam gunyorosan.- Csak Squalo ölt meg majdnem néhányszor... átüldözött a fél városon... amúgy semmiség.
-Noss igen, Squalo... szóval izé... egyszóval tényleg sajnálom.
-Spongyát rá. -mondtam, noha eszem ágában sem volt elfelejteni. De azt akartam hogy a kis töki minél hamarabb befogja, és elmondja amit akar.
-Khmm... -megköszzörülte a torkát.- köszönöm hogy ráértél erre a kis feladatra. -félszeg mosolyra húzta a száját.- Szóval... a család egy... vendégét kéne elkisérned egy kis sétára, és vigyázni rá, mert... khmm... egy kicsit zajos volt az élete. -átnyújt egy levelet- A levélben... amit kaptál... minden egyéb utasítást megadtam. Szóval izé... szerintem...
-Mehetek?
-Igen, pontosan. Köszönöm.
Kimentem az irodából, ésfelnyitottam a levelet. Két lap volt benne.

Kedves Chiavarone családtag!

Én, Sawada Tsunayoshi, a Juudaime ezúttal a családunk közti egyezség értelmében felkérném önt, hogy bíztosítsa egy vendégünk védelmét. A hölgy Synus Wisteria, átmenetileg a Vongola család védelmét élvezi. A hölgy természetesen képzett harcos, de a múltban sikerült hatalmas ellenfeleket szereznie. Több ok is van, hogy az ön családjából kértünk erre embert. Az egyik, hogy nekükn jelenleg nincs elérhető szabad ügynökünk Japánban, a másik, hogy az ellenfelei feltételezhetően tudják, hogy mi védjük, de mindenesetre gyanús lenne, ha egy ügynökünk kísérgetné. Ellenben az ön családjáról nem tudják, hogy köze van hozzá, így sokkal kevésbé lesznek feltűnőek. Emellett fontos, hogy ebben az akcióban családjaink két igen tehetséges újonca vesz részt, így amennyiben sikerülne kialakítaniuk bármiféle érzelmi köteléket az bíztató lenne családjaink jövőjére.
Üdvözlettel: Decimo


Összegyűrtem ezt a lapot, és kivágtam egy kukába. „amennyiben sikerülne kialakítaniuk bármiféle érzelmi köteléket az bíztató lenne családjaink jövőjére...” -jézusom, mint egy szar házassági ajánlat! -gondoltam- Ha már maffiafőnök akkor igazán megtanulhatna fogalmazni. És különben is... a Vongola főnök kinyalhatja a seggem ha nem saját kezűleg ölöm meg a csitrit. Mert ha felb@ssza az agyam akkor megteszem, béke ide vagy oda... Am gratulálok nekik, hogy pont engem kért fel... én haverkodjak? Jó vicc...
Elővettem a második lapot.

Feladat: Találkozzon Synus Wisteria-val egy étteremben. Az éttermet itt találja -a lapon volt egy térkép, rajta bekarikázha az étterem.- Ismerkedjenek össze, próbáljanak valamiféle kapcsolatot kialakítani. Magukra lesznek utalva az esetleges veszély esetén, így nem ártana ha megbíznának egymásban. Ott megmondja a további úticélokat. A hölgynek feltétlen szükséges a küldetés végrehajtása, és önnek muszáj biztosítani a testi épségét.

Na b@zz... még csak nem is tudom most az ő feladatát... Hirtelen a fejemre csaptam. Előkaptam a kamáimat, és az ingem alá helyeztem őket. A pisztolyokat hátul betűrtem az övembe, és ráhúztam az inget. Az ingnek hosszú ujja volt, és utálok ilyenben harcolni, úgyhogy az ujjait gyorsan letéptem. Lazán begomboltam ,hogy ne legyen feltünő a fegyvertartószíj. Az immár gyakorlatilag üres sporttáskát megfogtam, kinyitottam Sawada ajtaját, és behajítottam.
-Mi a...
-Megtennéd hogy vigyázol rá, amíg meg nem jövök? Kösziii -vigyorogtam a képébe, majd becsaptam az ajtót.

Kimentem az épületből és elindultam az étterembe. Senki sem követett, vagy csak nem vettem észre. Bementem, és elgondolkodtam, hogy hogy a fenébe fogom megtalálni a csajt. Az a hülye Vongola! Legalább egy képet adott volna róla! Beljebb mentem, és a tömeget figyeltem. Egyszer csak egy kihűlt a gatyámon, pont ott. Mit ne mondjak az üditő nem esett jól a mogyoróimnak... Vigyorogva néztem le, és egy fehér hajú csajt láttam, aki nem tudja eldönteni, hogy most letörölje-e szalvétával, vagy ne (vasszge hosszú napja volt, mert bakancsban és hálóingben volt)... Felnézett, és valamit motyogott, ami felteszem valami bocsánatkérés lehetett.
-Semmi baj, mindenkivel megesik. -mondtam mosolyogva, miközben belül megfogadtam, hogy még egy ilyen bárkitől, és kurvár@ kicsinálom. Elvettem a szalvétát, és megtöröltem a nadrágom.
-Nem láttál egy Synus nevű lányt? -kérdeztem.
-De, én vagyok. És te ki vagy? -"Na ne már! ez a csitri? Ez most komoly? Egy ilyen szerencsétlen? Sawada hálát adhat ha ez a csaj 20 percnél tovább él!" -gondoltam magamban.
-Hado, a Chiavarone családból. Sawada küldött, hogy kísérjelek el. Örülök a találkozásnak. Leülhetek?
-Persze. -lehuppantam a székre, és beszélgetni kezdtünk. Furcsa volt, nem tudtam kiigazodni rajta. Valahogy... hasonlított rám, egy bizonyos fokig. Nem tudtam róla leolvasni semmit, ahogy rólam se szoktak tudni. Na persze vigyorogtam mint a hülyegyerek, és próbáltam jófej lenni. Remélem összejött, bár ha jól sejtem pont annyira nézhet le engem, mint amennyire én őt.


A hozzászólást Hado összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. Nov. 19, 2011 10:43 am-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Synus Wisteria
Vihar
Vihar
avatar

Hozzászólások száma : 5
Join date : 2011. Oct. 30.
Age : 28

Karakter információk
Család:: -
FV: 30.000
Pénz:: 100.000

TémanyitásTárgy: Synus Wisteria   Szer. Nov. 16, 2011 8:20 am

„A türelem, rózsát terem. Egy új nap, új lehetőségeket.” by Synus Wisteria.

Hatalmas pókok fonják körbe testemet. Szabadulni akarok mindenáron. A kezemben van még a gyűrű, amit anyámtól kaptam. A gyűrű lángolni kezd, majd a pókok lábukkal leperegnek rólam. Anyám gyűrűje megvéd apám ördögi lényétől. Sose maradok egyedül. Álmom viszont megszakad.

Kopogás ébreszt reggel, de nem foglalkozok vele. Kinyitom a szemem és bámulom a napsugár által megvilágított porszemeket, ahogyan szállnak a levegőbe. Nincs semmi kedvem felkelni, bárhova is menni.

-Synus San kérem keljen fel MR. Sawada hívatja önt. Azt mondja sürgős. - mondja egy idegen hang.
--Fáradt vagyok. Szerintem nincs olyan fontos dolog, mint hogy kipihenjem a karikákat a szemem alatt. – válaszolok vissza nyűgösen.
--De életbe vágóan fontos! Kérem! – kérlel.
--Jól van megyek, ha nem zargatsz kora reggel. Mindjárt ott vagyok. – egyezek bele.

Mivel álmos vagyok, nincs kedvem semmihez. Így hát kiszállok a jó puha, meleg ágyból és felhúzom a meleg mamuszt a lábamra. Kinyitom az ajtót, senki nincs kint. Na jó, úgy tudom Tsuna irodája eggyel lejjebb van. – szedem össze a gondolataimat. Lemegyek a lépcsőn egy emeletet. A látszatom, olyan mintha egy zombi betévedt volna egy kocsmába inni és részegre piálta volna magát. Nem áll jól nekem az álmosság. Lejutottam egyben, közben köszönök egy szobornak, hogy jó reggelt. A fene se ismeri fel ezekről, hogy kőből vannak vagy húsból. Az egyik ajtóra valami arany szöveg van írva. Nem tudom elolvasni normálisan, mert álmos vagyok, így hát közelebb megyek az ajtóhoz. Végül olyan közel megyek hozzá, hogy a fejem neki dől, majd elalszok állva. Egy nagy zuhanásra ébredek. Azt hiszem bejutottam az irodába. Csak éppen nem úgy, ahogy kellett volna. Tsunayoshi nyitott ajtót nekem biztosan. Én már csak a padlót érezem, ahogyan rázuhanok.

-Úristen! Jól vagy? – kérdezi ijedten, majd felsegít.
-Jah, a lényeg itt vagyok. Viszont az ajtók kényelmetlenek, szóval máskor puhábbat vegyél.- mondom neki még mindig tök kómásan.
-Általában én nem ajtón szoktam aludni, de majd beszerzünk akkor egyet neked. – mondja nevetve.
-Megtisztelsz. – mondom vakargatva a kócos fejem.
-Amúgy mért hívattál, ilyen kora reggel? – nézek rá kábán.
-Hát mivel vendég vagy és mivel kB ez az egy szakadt hálóinged van, amit úgy látok kinőttél.Elmész ma vásárolni. – mondja széles mosollyal az arcán.
-Én vásárolni? – kérdezem, majd elnevetem magam.
-Minden ruhámat varratom. Azon kívül én tervezem meg. Minek menjek olcsó butikokba, tömeg cikkeket venni? Az olyan nem hozzám való. – magyarázom neki, majd legyintek egyet.
-Aranyos vagy, de nem fogadhatom el. Szerintem elég lesz kifizetned az Armani öltönyöd, ahogy látom. – mondom mosolyogva.
-De nem lehetsz végig ebben a ruhában. – mondja nekem értetlenkedve.
-Nem is leszek, visszamegyek a holmimért az őrsre. – válaszolom.
-Dehogy is. Új ruhát kapsz. Ha nem mész vásárolni, magam veszek neked színes ruhákat XXL-es méretben. – fenyegetőzik.
-Micsoda?! Te férfi vagy, neked nincsen szép érzéked és még kegyetlen is vagy, hogy ilyenekkel zsarolsz. – mondom neki szemrehányóan.
-Ha ruhát kell vennem. Akkor az drága mulatság lesz, csak úgy mondom. Ha kevés pénzt adsz ruhára. Nem veszek ruhát, ellopom az Armani zakód. – fenyegetem vissza.
-Egy száll öltönybe nem mászkálhatsz Synus! - akad ki jól láthatóan.
-Mért nem? – nézek rá kérdően.
-Hát … mert ez nem egy … – elpirul, és nem tudja befejezni a mondatot.
-Jól van kapsz elegendő pénzt, hogy vehess magadnak megfelelő ruhát. – egyezik bele.
-Meggyőző tudok lenni. Nem igaz? – mosolyodok el.
-Na jól van, itt a pénz. De valami viselhető ruhát vegyél. Ne olyat, ami 2X kisebb nálad és ne olyat, ami átlátszó. – oktat ki.
-Ezt a hálóinget, az egyik emberedtől kaptam attól a sebhelyes ürgétől. Szóval szólj rá, hogy ne eressze rám a perverz fantáziáját. – morgom.
-Na mindegy, én megyek! És köszönöm a pénzt!
-Csáó!
– integetek neki, majd kimegyek az ajtón.
-Synus vigyázz magadra, és ne kerülj bajba! – figyelmeztet.
-Meglesz Tsuna! Te is vigyázz magadra az asztal mögött. És le ne idd az új zakód! – mondtam neki szarkasztikusan, majd becsuktam az ajtót.

Felmentem a szobámba és rendbe hoztam magam. Nem kell nekem más ruhája. – morgolódok magamba. Majd útnak indulok egy taxival. Kicsit furcsán néz rám a taxis, hogy egy hálóingben és egy bakancsban ülök be a taxiba. De hát mit tegyek a magassarkúmat, a börtönbe hagytam.
-Ide legyen szíves. – mutatom neki a kis térképet.
-Rendben. Kösse be magát! – mondja a taxi sofőr.
Elindulok. A boríték amiben a pénzt kaptam tartalmazz egy levelet is.

Kedves Synus!

Szeretnélek megkérni, hogy menj el a térképem megjelölt kávéházba. Ott fog várni téged az egyik emberem, aki vigy … mármint segíteni fog neked a ruhák cipelésében. Remélem jól érzed magad. Adok egy fényképet az illetőről, hogy felismerd. Jó vásárlást!

Aláírás: Tsuna

Szóval kísérgetni fognak, de minek? Én tudok vigyázni magamra. Nem kellenek izom agyú chubakkák, hogy elmenjek vásárolni. Túlzásba viszi az aggódást, pedig nem is ismer. Tökös csaj vagyok én, nem kell pasi, aki megvédjen. Majd megnézem a képet. Őt már láttam valahol. Csak nem tudom, hogy éppen hol. Na mindegy, éljük túl ezt a napot. Amikor megáll a taxi, kifizetem a fuvart, majd kiszállok. Rohadt hűvös van, ezért berohanok a kávézóba és beállok a pulthoz.

-Hello, egy karamellás cappuchinot szeretnék.
-Rendben, 100yen lesz.

Kifizetem a chappuchinom, és leülök egy üres asztalhoz. Hmmm…. milyen ruhát is vegyek? Remélem találok olyat, amilyen nekem is volt. A nagy gondolkodás közben meglátom az emberem, aki cipekedni fog helyettem. Mit csináljak, hogy észre vegyen. Ha bokán rúgom biztos észre vesz, vagy ha ráborítom a chappuchinom, úgyis már rég ki hűlt. Szinte már jég hideg. Mivel ezt jónak láttam, megfogtam a poharat és ploccs.

-Upsz, bocsi megcsúszott a kezem. - mondom mosolyogva, nehéz nem halálra röhögnöm magam. Mivel nagyon vicces arcot vág.
-Semmi baj, mindenkivel megesik. – mondta mosolyogva.
-Nem láttál egy Synus nevű lányt? – kérdi.
-De, én vagyok. És te ki vagy? – kérdezem úgy, mintha nem tudnám.
-Hado, a Chiavarone családból. Sawada küldött, hogy kísérjelek el. Örülök a találkozásnak.
Leülhetek?

-Persze. – mutatom neki a helyet.

Elmondtam neki, hogy mi lesz a feladata, hogy ki vagyok igazából, majd elkezdtünk beszélgetni….
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Xanxus
Mesélő
Mesélő
avatar

Hozzászólások száma : 63
Join date : 2011. Nov. 01.
Age : 41
Tartózkodási hely : Kasu

TémanyitásTárgy: Re: Az a fránya melltartó!   Vas. Dec. 18, 2011 3:09 am

Küldetést lezárom, mivel egyáltalán nem láttam túlzott érdeklődést felé. Közösen kaptok Háromezer FV-t, és tízezer yent.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom




TémanyitásTárgy: Re: Az a fránya melltartó!   

Vissza az elejére Go down
 
Az a fránya melltartó!
Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Nappali

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Kateikyoushi Hitman Reborn Szerepjáték :: Off :: Játéktér :: Japán :: Máshol-
Ugrás: